Felhasználónév:
Jelszó :
Emlékezz rám?
Új jelszó kérése
Keresés:
Navigáció
· Főoldal
· Cikkek
· Letöltések
· GyIK
· Fórum
· Linkek
· Kapcsolatfelvétel
· Keresés
· RSS Hirek

Security System 1.9.0 © 2006-2008 by BS-Fusion Deutschland
Table '1008704-hunnio.hunnio_rss_feed' doesn't existTable '1008704-hunnio.hunnio_rss_feed' doesn't exist
RSS
Hírek

Cikkek

Letöltések

Pro Letöltések

Web Linkek

Fórum

RSS - Posta Klub
Világosság az elő...
BEZÁRT A BAZÁR - IDE M...
Soros azokat is elhozn...
Ali Baba és a 40 rabbi...
Svájc Európa pusztulás...

RSS - Magyar Valós Hírek
Boldog Békés Karácsony...
Európa veszélyben...
A csapda... avagy fogl...
Nemzeti vészhelyzet! (...
Március 15....

RSS - Tempo Hírek
793.)A fogyasztó nem f...
792.)Tisztelt Honfitár...
791.)Október 23-ra és ...
790.)Tisztánlátás vége...
789.)Már ezer éve......

RSS - Hunszkíta Rádió

  Viharként söpör végig a pénzügyi rendszeren a nagy Bitcoin-titok
Viharként söpör végig a pénzügyi rendszeren a nagy Bitcoin-titok


Évekkel ezelőtt is írtunk arról, hogy a Bitcoin elsöpörheti a pénzügyi rendszert, látszólag azonban azóta nem történt semmi. De csak látszólag. A Bitcoin mögötti technológiát ugyanis a világ legnagyobb bankjai és technológiai óriásai kutatják: arra próbálnak rájönni, hogyan tudják a hírhedt virtuális pénz működési elvét saját működésükbe átültetni. És hogy ez mennyire fontos nekik? Egy elemzés szerint durván 15-20 milliárd dollárt takaríthatnának meg önmagában azzal, ha a különféle elszámolási rendszereiket a Bitcoinnál látott minta szerint lecserélnék. Mintegy bónuszként például a most akár napokig, vagy extrém esetben hetekig tartó értékpapír-tranzakciókat percek alatt is elszámolhatnák. Persze rengeteg még a kérdőjel, de az egyre világosabban látszik, hogy a Bitcoin valóban gyökereiben rázza fel a hagyományos pénzügyi rendszert.

Bitcoin, blockchain, megosztott könyvelés

A Bitcoinnal és tulajdonságaival már több elemzésben is részletesen foglalkoztunk, de a mögötte álló működési elvvel és technológiával is érdemes mélyebben megismerkedni. A Bitcoin működési elve, és ennek üzleti fogalma az úgynevezett "distributed ledger", vagyis egyfajta megosztott vagy konszenzusban kezelt könyvelés, míg az ezen az üzleti logikán alapuló rendszer megvalósítási technológiája, technikai kivitelezése a blockchain. Amikor tehát megosztott könyvelésről vagy blockchainről beszélünk, jóformán ugyanazt a fogalmat írjuk le, csak az egyik esetben üzleti, a másikban technikai megközelítésben. A Bitcoin pedig az a virtuális valuta, amit a forradalmi újításnak számító blockchain rendszerben először használatba vett a világ.

Jó, de hogyan működik?

A distributed ledger alapon működő rendszerek legfontosabb jellemzője, hogy a rendszer résztvevői egyesével, saját maguk kezelik az egymás között végrehajtott tranzakciókat rögzítő könyvelést, és

nincs szükség semmilyen központi főkönyvre, elszámolóra vagy hatóságra ahhoz, hogy ez a könyvelés megbízható legyen.


Ez a könyvelés egy adatbázis, amelyben az összes korábban végrehajtott tranzakció szerepel, és a blockchain által megvalósított ellenőrzési séma következtében mindenhol ugyanazt tartalmazza. Amikor egy szereplő új tranzakciót könyvel le, akkor azt a többi szereplő is ellenőrzi, és meggyőződhet arról, hogy az adott tranzakció a rendszer többi szereplője szerint is valós és helyes-e.

A Bitcoin ezzel megoldotta azt a matematikai problémát (Byzantine Generals probléma), hogy hogyan lehet egy adatbázist konzisztensen kezelni (a rendszerben szereplők mindegyikénél ugyanaz a könyvelés tartalma) mégpedig egy központi szerv vagy személy közbeiktatása nélkül, és mindezt úgy, hogy a hálózat szereplőibe és a kommunikációs útba vetett bizalomra sincs szükség.

Biztonság vs. költség

A Bitcoin esetében szükség van a bányászatra, ami a tranzakciók hitelesítéséhez szükséges számítási kapacitást adja, cserébe pedig a bányászok Bitcoinban kapnak fizetséget. A számítási kapacitás igénye a Bitcoin esetében nagyon magas, ugyanis itt a hálózat résztvevői nem ismerik egymást, ehhez a rendszerhez bárki csatlakozhat. Ez azt jelenti, hogy bárki megpróbálhat csalni, például egy Bitcoint kétszer elkölteni. Ehhez azonban arra lenne szüksége, hogy a Bitcoin hálózat több mint felét átverje - erre egyébként reálisan soha senkinek nem lesz esélye.

A számítási kapacitási igény azonban drasztikusan csökkenthető, ha nem egy teljesen nyílt hálózatról, hanem egy egymásban nagyrészt megbízó felek között kialakított hálózatról van szó. Ha például 10 bank létrehoz egy ilyen hálózatot, megállapodhat abban, hogy várakozásaik szerint a hálózat legalább 7 tagja minden egyes időpontban betartja a szabályokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy legalább 4 banknak kellene közösen ugyanabban a csalásban közreműködnie, hogy a rendszert becsapják. Létezik tehát egyfajta trade off a biztonság és számítási kapacitási igény között, de némi bizalom mellett sokkal kisebb erőfeszítések és költségek árán is rendkívül biztonságosan működhet a hálózat, amivel mindegyik fél csak nyer.

Miért fontos mindez a bankok számára?

A bankok egymás közötti üzleteit - legyen szó akár pénzről, értékpapírról, vagy szindikált hitelekről - tipikusan egy harmadik személy hajtja végre, vagyis például elszámolóházak, központi hatóságok, átutalási rendszerek, értéktárak. Például amikor egy bank egyik ügyfele pénzt utal egy másik bank ügyfelének, akkor a tranzakció átmegy egy klíringrendszeren, ahol a tranzakciót lekönyvelik. Magyarországon például a Giro Bankközi Klíring Rendszere vezeti azt az adatbázist, amelyben a legtöbb lakossági átutalást rögzítik.

Ezek a klíringrendszerek hierarchikusan rendeződve működnek. Például ha egy ügyfél vesz egy magyar állampapírt egy banknál, akkor azt a bank a KELER-en keresztül elszámolja, de ha ez egy külföldi állampapír, akkor ez tovább megy egy nemzetközi elszámolóhoz és így tovább. Mindennek az az eredménye,
hogy például egy nemzetközi, de akár egy belföldi értékpapír-tranzakció végrehajtásának ideje is akár több nap is lehet.

Az egyik oldalon a tranzakció (a megbízás befogadása) megtörténik a másodperc törtrésze alatt, a másik oldalon viszont a tényleges cseréje a tulajdonosoknak napokig tart, főleg azért, mert nem kettő, hanem sok közbeiktatott szereplője is van egy ilyen ügyletnek. Ha viszont ezt a hierarchikus felépítésű rendszert a bankok képesek leváltani a Bitconnál használt megosztott könyvelésen alapuló rendszerre, akkor

a jelenlegi pár napos elszámolási időt drasztikusan, akár percekre, vagy közel valós idejűre csökkenthetik.


Gyakorlatilag az e-mail küldéshez hasonló gyorsasággal lehetne bankközi, például értékpapír-tranzakciókat végrehajtani. A spanyol Santander egyik korábbi kutatásában úgy becsülte meg, hogy az értékpapír és fizetési rendszerek lecserélése és a szabályozói költségek ezáltali csökkenése együttesen évi
15-20 milliárd dolláros megtakarítást eredményezhet a bankoknak 2022-ig.

Akkor miért nem használ már most minden bank ilyen rendszereket?

A distributed ledger technológiát már most számos nagybank kutatja, ilyen többek között a UBS, a Barclays, a Santander, és nemrégiben bejelentették, hogy a világ legnagyobb bankjai közül kilenc fogott össze egy startuppal, hogy közösen fejlesszenek ki egy blockchain alapú elszámolási prototípust. A hatalmas technológiai cégek közül például az IBM is rendelkezik blockchain részleggel, de számos olyan startup is van, amelyek már elvileg most is képesek lennének bevezetni az új technológiát. Ehhez azonban először több banknak is be kell állni egy adott kezdeményezés mögé, ezért is jelentős előrelépés ez utóbbi minap érkezett bejelentés.

Blummer Tamás Bitcoin-szakértő korábbi cége, a Bits of Proof eladása révén nemrégiben egy Wall Street-i technológiai céghez, a Digital Asset Holdinghoz igazolt, ahol a distributed ledger technológia gyakorlati alkalmazásán dolgoznak. Ők egy olyan részpiacot vettek célba, ahol a jelenlegi rendszer elképesztően lassan és nehézkesen működik: a szindikált hitelek piacát. A szakember meggyőződése szerint a szindikált hitelek piaca lehet az egyik olyan terület, ahol a technológia első körben és már a közeljövőben szerepet kaphat:

az Egyesült Államokban ugyanis ahhoz, hogy ma egy szindikált hitelt a szerződés megkötése után folyósítsanak, durván 20 napra, vagy még ennél is több időre van szükség.


Hogy végül hol hasznosítják először a distributed ledger technológiát, az még a jövő zenéje, de az biztos, hogy még sokat fogunk hallani róla a következő időszakban.

Forrás : Portfolio.hu

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó




Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése