.A bank- adós-állam viszony. Pénzügyi válság -a PÉNZ válsága
Írta: Fapipa - Dátum: 2013.01.26. 10:53:21
Áttekintés a devizahitelesek általános helyzetéről cikket a Link oldalról kölcsönöztem , mely FAY Árpád tollából származik, de az irást eléggé elvontnak találta Tatár József ( Rendszerváltó Fórum ) is, ezért a leegyszerüsitett érthetőbb változatát helyezem ki a honlapra a jobb közérthetőség végett. A linkben megtalálható az eredeti irás !!

'A Magyar Mátrix koncepciója pontosan ezeknek a pénzügyi anomáliáknak a kiküszöbölésén dolgozik , és egy teljesen uj , innovatív pénzügyi rendszer kialakitását tüzte ki célul !!!!'


.A bank- adós-állam viszony

A banki kommunikáció az önhibájukon kívül csődbe került adósokat is meggondolatlannak, bután adósságba keveredettnek, felelőtlennek bélyegzi.
Ez teljesen elhibázott szemlélet, mivel ennek következtében az ügyfelek elveszítik bizalmukat egyrészt a bankokban, a bankügyletekben, másrészt a bankokkal együttműködő állami intézményekben is. Az állampolgároknak a jogérzékük sérül – aminek hatására a pénzhasználati funkciók démonizálódnak.
Teljes hír
Áttekintés a devizahitelesek általános helyzetéről cikket a Link oldalról kölcsönöztem , mely FAY Árpád tollából származik, de az irást eléggé elvontnak találta Tatár József ( Rendszerváltó Fórum ) is, ezért a leegyszerüsitett érthetőbb változatát helyezem ki a honlapra a jobb közérthetőség végett. A linkben megtalálható az eredeti irás !!
'A Magyar Mátrix koncepciója pontosan ezeknek a pénzügyi anomáliáknak a kiküszöbölésén dolgozik , és egy teljesen uj , innovatív pénzügyi rendszer kialakitását tüzte ki célul !!!!



.A bank- adós-állam viszony

A banki kommunikáció az önhibájukon kívül csődbe került adósokat is meggondolatlannak, bután adósságba keveredettnek, felelőtlennek bélyegzi.
Ez teljesen elhibázott szemlélet, mivel ennek következtében az ügyfelek elveszítik bizalmukat egyrészt a bankokban, a bankügyletekben, másrészt a bankokkal együttműködő állami intézményekben is. Az állampolgároknak a jogérzékük sérül – aminek hatására a pénzhasználati funkciók démonizálódnak.
Tetézik ezt egyes politikusi, bírósági nyilatkozatok, amelyek az adósokban azt az érzetet keltik, hogy nem számíthatnak az állam elfogulatlan szabályozó szerepére, segítségére – ezért mára az adós és bank közötti konfliktus az állampolgár és állam közti feszültséggé alakult, politizálódott. Manapság a kormánypárti avagy ellenzéki politikusok, MNB-elnök, banki vagy állami vezetők, az érdekvédelmi funkciókért felelős PSZÁF hivatalnokok a devizahitelesek tragédiáját az ország tanulópénzének, helyénvaló megbüntetésének mondják– de sajnos így vélekednek egyes ügyészek, bírók, közjegyzők is.
Eközben a banki kartellek jól megvannak, a magukra szabott általános banki stratégia áldásos extraprofitjában.

A banki szerződésekről

A banki kartelleződés központosított, ma már mindössze néhány kézben van a bankok hitelezési politikája. Az általánosnak mondható banki stratégia, hogy az egyéni, háztartási életvitel alapjait, olyan jogszabályi, intézményi és érdekvédelem nélküli halmaznak tekinti, amelyet nagy hatékonysággal sajátíthat el. A jelenlegi banki struktúrával lehetetlenség az egyenkénti szerződés egyeztetés. Ha tehát egy bíróság megítéli, hogy a hitelszerződést a banknak egyeztetnie kellett volna a hitelkérővel, akkor a bíróságnak az értelem és tisztesség nevében meg kellene megvizsgálnia, hogy az illető bank szervezeti felépítése mennyire tenné lehetővé a szerződések egyedi megtárgyalását.
Ha az egyenkénti egyeztetésre a bankok belső szervezeti struktúrájuk miatt képtelenek, akkor szervezeti garanciákat kell teremteni az ügyfél érdekek érvényesülésére már a hitelcsomag koncepciók kialakításától kezdődően.
Mivel ilyen ellenőrzés nem jött létre, az elmúlt évtizedben a bankok stratégiája látványosan beigazoldódott, a kartellben részt vevők számára sikeres volt, társadalom viszont vereséget szenvedett.

A devizahitelekről:

A devizahiteles banki ügylettípust nem lehetett volna bevezetni olyan körülmények között, amikor az ügyfelek általános értékrendi helyzete egyértelmű, világos, intézményesen megfelelően védett.
A banki szolgáltatási ügyletben szereplő felek között az eredeti szereposztást megváltoztathatatlannak és számon kérhetőnek kellene tekinteni.

Alternatíva a bankok felügyeletére

A jelen banki kartellel nem lehet számítani banki szolgáltatási feladatok ellátottságára az országban. Felmerül a kérdés, hogy milyen más lehetőség adott. Elvileg az adósok közvetlen koalíciójára, hitelszövetségre kellene bízni a hitelügyek intézését – amelyek egyúttal a jegybanki tartalék ráta jó állami szabályozási felügyeleti eszközei is lennének. A hitelek tartalékrátával történő szabályozása ellenőrizhetetlen extraprofitot tud eredményezni, amely tönkre teheti akár az ország gazdaságát is. Ha viszont a tartalékráta szabályozás az ügyfelek önszervezési szabályozásában –hitelszövetségekben - érvényesül, akkor a hitel költségek mai szemmel nézve meglepően alacsony értékeire és a hitelezési rendszer biztonságára vezethet, hiszen az ellenőrzésben, közvetve a pénzintézet működtetésében résztvevő ügyfelek önmaguk ellen, önmaguk csődje árán nem fognak minden áron extra profitra törekedni.

Az banki innovációról

Meg kell vizsgálni, hogy miből ered a pénzügyi innovációk veszedelmes volta. A közgazdász, de különösen a pénzügyi szakma hosszú ideje igyekszik olyan szemérmesen fogalmazni, érdekeinek védelmében, ezért gyakorlatilag a politika máig ugyanúgy rátelepszik a legegyszerűbb közgazdasági, pénzügyi kérdés tárgyalhatóságára, mint például a sokat kárhoztatott szovjet megszállás idején.
A banki ügyfelek kiszolgáltatottak, elengedhetetlenül rászorulnak a jogszabályi háttérre, érdekvédelemre, mert a banki-pénzügyi innováció a jövőben is a gazdasági versenyképesség egyik tényezője. A mostani helyzet az innovációba burkolt visszaélés. Az mindenesetre biztos, hogy banktechnikai-szervezési innovációnak van helye, az alapvető emberi mivoltunkat megkérdőjelező, a pénztechnikán messze túlterjeszkedő innovációnak nincs helye. Más szóval a pénztechnikai innováció ne akarjon társadalompolitikai, társadalom identitási kérdéseket alakítani. A banki innováció jellege, tartalmi struktúrája, a hamis, a gazdasági tartalomtól elszakadó folyamatok veszélye nem lehet bank-titok tárgya. Csak egy tényleges szakmai kontroll eredményezheti a valóban hatékony banki, banktechnikai innovációk előtti útszélesre tárulását a társadalom számára.

A jelzálog hitelekről

A jelzálog ügyletek tekintetében a történelmi példákat követve fel kell vetni a jelzálog hitelek (különösen az ingatlan jelzálog hitelek, a termőföld vagy lakás-jelzálog hitelek) tilalmát. A bank a szolgáltatás jelszavával nem veheti el az ügyfele tulajdonát. A banki innovációkat tehát arra alkalmas állami, érdekvédelmi és egyéb szerveződések, szakemberek kell ellenőrizzék.

Az ügyfél központú érdekvédelemről


A nemesfém fedezetű pénz és a hitelpénz rendszerének technológiai különbözősége napjainkban még a legtöbb bankár, közgazdász, politikus előtt sem világos, ugyanakkor szemléletváltás előtt is állunk, egyszerűen előtte vagyunk a pénz általános funkcióinak meghatározásának, a pénztechnológiák társadalmi ellenőrző szűrőjén áttekintve. Az ügyfél központú érdekvédelemnek véleményezési, sőt olykor vétó jogot kellene adni a hiteltípusok kialakításánál.
A devizahitelekkel jellemezhető folyamat többek közt azért juthatott idáig, mert az elemzési kör mindenki által kontrollálható vizsgálódási horizontja túl szűk volt.
Könnyű volt a hamis szolgáltatásokat nyújtó kartell tagjainak a nem vizsgált területeken a nem vizsgált eszközökkel olyan helyzetet előidézni, amelyben a folyamatok eredője kikerülhetett minden társadalmi ellenőrzést. A bank a bank nevet megtartva ügyfél érdekű szolgáltatás helyett minden kölcsönösséget nélkülözve saját maga által kirótt járandóságok behajtóvá vált.

A banki tevékenység elektronikus áttekinthetőségéről

Az egyes pénzügyletek belső szerkezetét, pénzügyleteket magába foglaló pénzügyi folyamatokat, rendszereket az informatika eszközeivel több szinten is rutinszerűen elemezni kellene tudni. A banki ügyleteket pénzügyi szervezését segítő alapvető szoftvereket a hatóságnak ingyenesen kellene biztosítania. A kalkulációs, ellenőrző szoftverek használatának tanfolyamait az érintett hatóságoknak, közszolgáltatóknak (adóhivatal, bank, villamos társaság) kellene biztosítania. Az iskolából ezen ismeretekkel, készségekkel, eszközökkel kellene elengedni a fiatalokat. Mindez a világ fejlettebb országaiban minimális evidencia.

Tudomásul kell vennünk a tényleges magyarországi helyzetet és meg kell tudjuk fogalmazni mi magunk annak értelmezését, értékelését a kivezető utat. Nem jutalom a nyugati világhoz tartozni, hanem a sors hozta így. Helyt kell állni magunkért mindenütt.